A Duna mentén legrégibb településeket a mai Bécs város mellett, a Kr.e. 5 század előtt feljegyezték. Ezek a települések a keltaszármazású népekhez tartozott, ahogyan a Bécs (Vienna) név is a keltái (folyó az erdőkben) „Vedunia” szóból ered. Az I században, a rómaiak létesítették a Vindobona castrum alapjait. Ennek a római castrum romjait a mai napon is lehet látogatni a Hoher Markt térnél és a Stephanplatz metrómegállónál. Bécs fejlődése a Középkorban kezdődött el, amikor is a Babenberg dinasztia ide helyezkedte el székhelyét, és 1200 év körül felemelkedett a város védőfalai. Később Bécs lesz a Habsburg Birodalom fővárosa, és több mint hét évszázadon át fog tartani. A birodalmi múltja meg ma is lehet azonosítani a monumentális struktúrák és építmények, mint a Hofburg Birodalmi Palota, a Schßnbrunn Palota, a Ringstraße sétány épületei és számtalan más helyeken a városban.

A monarchia bukása kulcs fontosságúnak bizonyult a Bécs város történelmében. A város 1922-ben független tartomány lett. Az akkori hatalomnál levő szociáldemokraták egy sorozat fontos szociális stratégiát hoztak létre. Az 1933 évben 60000 szociális apartman építve lett. A „Vörös Bécs”(Rotes Wien) szociális győzelmei világ szerte elismerést nyertek.

1938-ban az Ausztria csatolva lett a Hitleri Németországhoz és megszűnt létezni, mint állam. A bécsi zsidó nép többségét deportálták, vagy kivégezték. A Második Világ Háború vége és sok év a Szövetségek megszállás után, az Osztrák Köztársaság visszanyerte a függetlenséget az 1955-ben államszerződés aláírása után. Távol a Vas függöny befolyásától, Bécs a Hideg Háború idejében is folytatódott az építését és a fejlődését. Az Osztrák Köztársaság (ONU) Egyesült Nemzedék Szervezete tagja lett és szállást ad az OSCE központi székhelynek

Oldal tetejére